2013. július 28., vasárnap

3. rész

/Sakura/
- Köszönöm Suigetsu.
- Nincs mit, de elmagyaráznád mi volt ez az egész?
- Majd később.. Sasuke most már nyugodtan előjöhetsz, tudom, hogy ott vagy.
- Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lett a chakra érzékelésed.
- Ne hidd, hogy csak te fejlődhetsz. Nem csak én, de szinte mindenki erősebb lett! Főleg Naruto!
- Hn.. Hiszem ha látom. És te mibe is edződtél meg?? A munkádba? Egyre jobban megy fel bennem a pumpa.. Miért kell ezt mindig felhoznia valakinek?! Nem tud rólam senki, SEMMIT.
- Nem tudsz te rólam semmit!
- És nem is akarok.
- Akkor miért kell itt legyek?! Miért kell 1 hónapig még a képedet bámulnom?! Miközben  emelkedett a hangerőm, egyre közelebb mentem hozzá, míg már csak pár centi választott el minket, és farkasszemet néztünk egymással.
- Mert tudni akartam, hogy kerülsz ide. Tudni akartam mi keresnivalód lehet egy olyan helyen. De amit hallottam Itachitól.. Már nem érdekelsz. Egyszerűen undorodom tőled.. 
- Akkor miért kell még most is itt legyek?!
- Ki mondta, hogy itt kell legyél?
- Akkor megyek!
- Menj!
- Hn.  Ennyi kellett. Végre megszabadulok tőle, és 'haza'mehetek.

/Sasuke/
- Most hagyod elmenni?
- Igen.
- Már tényleg nem érdekel? Csak azért amit Itachi mondott? Te is pontosan tudod mire képes, nem vagy kíváncsi Sakura verziójára?
- Nem. Nem érdekelnek Itachi kurvái.
- Azért elég vicces, hogy pont te ítélkezel az emberek felett..
- Mivan?!
- Aki nem tudja a történeted, csak egy szökött sorozatgyilkosnak néz.. De aki ismer, tudja, hogy nem vagy az!
- Hn. Menjünk vissza a rejtekhelyre.
- Én még nem. Utána megyek.
- Felőlem.

/Sakura/
- Miért követsz Suigetsu?!
- Nyugalom.. Csak beszélni akarok veled.
- Mégis miről?
- Kíváncsi vagyok. A történetedre. Mégis hogy kerülhetett ide Konoha legjobb medikusa, a hokage tanítványa?
- Honnan tudod ezeket rólam??
- Megvannak a forrásaim.
- És.. Ezeket Sasuke is tudja?
- Nem. 
- Értem.
- Na akkor. Elmondanád?
- Mégis miért kéne felfednem az inkognitóm egy szökött ninjának?
- Mert akkor hasznos információkat mondhatok az Akatsukiról.
- Honnan veszed, hogy érdekel az Akatsuki?
- Kit nem érdekelnek?
- *nagyot sóhajtottam* Ha elmondom békén hagysz, és hazamehetek?
- Meglátjuk.

Később a rejtekhelyen
/Sasuke/
- Végre megjöttél Suigetsu.. És te miért is jöttél vissza?
- Mondtam, hogy nincs ennek semmi értelme.. Megyek is vissza.
- Nem mész Sakura! Legalább is addig nem míg el nem mondod Sasukénak amit nekem!
- Ki mondta, hogy én meghallgatom?
- Én! És betolt mindkettőnket a hálómba.
- És addig ki nem jöttök, míg meg nem hallgattad Sakurát!

/Suigetsu/
- Ez most mire jó?
- Most először láttam Sasukét érdeklődni egy lány után.. Kíváncsi vagyok mi sül ki belőle.
- Cpf.. És egy ilyen ribanccal?! Miért nem velem?!
- Mert ő legalább nem idegesít.
- Mi van cápafej?! Kit nevezel te idegesítőnek?!
- Azt akitől épp beszakad a dobhártyám.
- Hn.. És elindult volna a szobájába, de a csuklójánál fogva visszahúztam.





















/Sasuke/
- Ezért még megölöm Suigetsut.
- Ne hidd, hogy én ezt annyira élvezem.
- Akkor már mondd, mert úgy se mehetünk ki.
- Mi érdekel?
- Igazából semmi, de azt mondd amit Sugigetsunak mondtál.
- *nagyot sóhajtott* Az egész úgy kezdődött, hogy fél éve Tsunade elküldött engem egy titkos 'A' besorolású küldetésre, aminek a célja az volt, hogy minél többet megtudjak az Akatsukiról, a tervükről, de legfőképp Itachiról. Annyi információt kaptam, hogy akörül a bár körül sokat látni őket. Tsunade azt mondta, bárhogy megszerezhetem az információkat, de ne tudják meg, hogy ninja vagyok.
- És erre a legjobb módszer az volt hogy kurvának állsz?
- Igen. De nem igazi kurvának álltam, ugyanis soha nem feküdtem le egy ügyféllel sem, csak genjutsuval elhitettem velük.
- Itachit nem hiszem, hogy sikerült genjutsuval átverned.
- Ahogy mondod.. Őt nem sikerült... Bár őt nem is akartam.. Mert ő vert át engem..
- Micsoda?
- Jól hallod. Átvert engem.
- Hogyan? És miért?
- Sokszor járt a bárba, és mindig engem kért. Kiszúrt magának, és meg akart szerezni, de én mindig lekoptattam. Egyszer felajánlotta, hogy elvesz engem, és több leszek mint egy közönséges ribanc. Még mindig nemet mondtam, de itt már indokot követelt, hogy miért utasítom mindig vissza. Azt mondtam, azért nem, mert én már mást szeretek. Erre egy jutsuval kiderítette a személyét. De csak ennyit tudott, mert az emlékeim nagy részét leblokkoltam, hogy még az ilyen esetekben se lehessen kideríteni a személyiségemet. Majd egy este bejött a bárba, csakhogy más alakjában, de erre nem jöttem rá. Felvitt magához, majd amikor megtörte a jutsuját, és rájöttem, hogy ki is valójában, megerőszakolt. Féreg.
- Ki alakjában ment a bárba?
- A tiedben.. Azért dőlt be Itachinak mert azt hitte én vagyok?! De amikor meglátott.. Akkor ezért volt ilyen ellenszenves?? Azt hitte megint Itachi..
- És azért voltál velem olyan akkor, mert azt hitted Itachi vagyok?
- Az elején igen, amíg rá nem jöttem, hogy nem Itachi vagy. Utána már csak az inkognitóm kedvéért.
- Akkor, most miért fedted fel az inkognitód?
- Mert már eleget megtudtam az Akatsukiról, és már úgy is mennék vissza Konohába, de előtte még el kell intézzek valamit, amihez a segítségedet kérném.
- Mihez?
- Bosszút akarok állni Itachin.
- Szerinted képes lennél legyőzni Itachit?! Ugyan már Sakura ne nevettess.. 
- Miért kell mindig ilyen önteltnek lenned?!! Miért kell mindenkit lenézz?! Nem csak te fejlődtél, képzeld én is! Már nem vagyok az a kislány, aki utánad sír! 18 éves vagyok, és akár egy ütéssel képes lennék megölni egy embert!
- Azért annyi ideig nem voltam távol..
- Mégis miből képzeled?! Nem tudod mennyit fejlődtem!
- Nem ezt a részét nem hiszem.. Bár azért biztos van benne túlzás, hanem, hogy már nem sírsz utánam...
- Honnan veszed?!


- Onnan, hogy visszacsókoltál.
/Sakura/ (Khm.. picit elszabadult a fantáziám, azért az a bizonyos 16os karika most kijárna ennek a résznek...:D) http://www.youtube.com/watch?v=WHjdVKQSkg4 (háttérzene)
Aztán hirtelen a kezeit a fenekem alá tette, majd a falhoz nyomott, és én erre ösztönösen a lábaimat köré tekertem, a hajába túrtam, és közel húztam magamhoz. Már csak pár centi volt a távolság az ajkaink között. Éreztem a lihegését. Őrjített az a távolság, és ezt ő is tudta, hisz egy féloldalas mosoly volt arcán, amivel tudatta, hogy azt a távolságot, csak én törhetem meg, ugyanis ő nem fogja. Farkasszemet néztünk, erre, hogy még jobban kínozzon, gyengéden alsó ajkamra harapott, majd még jobban megmarkolta fenekem. Eddig bírtam. Éhesen megcsókoltam, erre ő belemosolygott csókunkba, majd még éhesebben viszonozta azt. Mindketten akartuk egymást. Egyre jobban egymáshoz simultunk, majd hirtelen elindult velem, de se a távolságot, se a csókot nem szakította meg, majd ledobott az ágyra, és rögtön fölém helyezkedett. Két karja a fejem mellett volt, majd ismét beletúrtam a hajába és magamhoz húztam. Csak ruha választotta el egymástól testeinket. Hirtelen felült, az ölébe ültetett, és kínzóan lassan elkezdte lehúzni a felsőmet. Amikor teljesen megszabadított a bosszantó ruhadarabtól, csókokat kezdett adni a hasamtól felfele minden egyes porcikámig, míg fel nem jutott ajkaimig. Ekkor megszabadított melltartómtól is, majd visszafektetett, és a nadrágomat az alsóneműmmel együtt lehúzta. Már semmi sem volt rajtam. gyengéden elkezdte simogatni lábaim, majd egy ideig elidőzött a combomnál. Épp elért volna ahhoz a pontomhoz, mire lefogtam a kezét. Furcsállóan nézett rám, erre felültem lehúztam felsőjét. Leírhatatlan látvány tárult elém. Hihetetlen mennyire megedződött a felsőteste az elmúlt évek alatt. Látszik, hogy tényleg sokat edzett. Gyengéden elkezdtem simogatni kockáit, majd a válláig haladva folytattam a simogatást. A kíváncsiság hatására lejjebb haladt a kezem, egyenesen a nadrágján lévő dudorhoz, ami így nadrágon keresztül is elég nagynak tűnt. Halk morgás féle hagyta el a száját gyenge pontján való érintésem hatására, ami még jobban biztatott. Óvatosan lehúztam a nadrágját, így már csak egy boxer volt rajta. Az a bizonyos dudor még nagyobbnak tűnt. Jó érzés tölt el, hogy biztos lehetek benne, tényleg tetszem neki. Lassan elkezdtem simogatni a dudort, amitől hangja megemelkedett. Ekkor lehúztam róla, azt a maradék boxert, és lesokkoló látvány tárult elém. Bár eddig is képzelhettem nemi szerve nagyságát, de így.. Ki hitte volna, hogy nagyobb, mint a bátyjáé.. Óvatosan hozzáértem teste ezen tagjához, majd lassan kényeztetni kezdtem, amit nagyon is mondva élvezett. De még mielőtt a csúcsra érhetett volna, abbahagytam, majd a lehető legcsábítóbb hangnememben a fülébe súgtam: Érezni akarlak. Több se kellett neki, átvette az irányítást, és először óvatosan, majd egyre bátrabban belém helyezte nemi szervét, közben erősen magához szorított. Felemelő érzés volt. Ez volt életem első szeretkezése, és azt kívántam, bár  ez lett volna az első az aktusom, és nem az Itachival történt, erőszakolás.. Szapora nyögések hagyták el a szám, míg mindketten fel nem értünk a csúcsra, ráadásul kétszer is. Ezután még egy-két csókcsatát vívtunk, majd egymáshoz bújtunk, és így aludtunk el.

2013. július 17., szerda

2.rész

/Sakura/

Egy újabb este. Ez sem más mint a többi. Nyál csorgatva néznek a pasik, még azok is akiknek a barátnőjük is jelen van. Undorító. Bár ezt a munkaruhámnak köszönhetem.. Ha ezt lehet ruhának hívni.. Egy polót nem lehetne csinálni, ha felhasználnák az anyagot amiből a szoknyám és a topom készült..  Nagyon köszönöm Kanou.. Ja igen Kanou a főnököm. Egy perverz disznó, de ettől eltekintve egy jó ember lenne, ha nem lenne egy strici. Simán megélhetne a bár bevételéből, de ő pluszként alkalmaz 'kedvderítőket'. Amilyen befolyásos még be is vagyunk jelentve.. Szóval én egy hivatásos prostituált vagyok... Vagyis annak látnak az emberek... De igazából... Míg ezeken gondolkodtam, valami idegbeteg kirángatott.. Remek.. Még egy hülye. Mikor kiértünk felismertem ezt az állatot.. Azt hiszi megint bedőlök neki?! Ugyan már.. Azért lehetnél fantázia dúsabb Itachi.

- Kíváncsian várom a magyarázatod!  Micsoda?? Ez most valami színjáték?? Bár elég jó színész.. Ha nem tudnám meg is ijednék, hogy ilyen dühös.. De akkor belemegyek a játékodba, ha már ilyen hülyének nézel.
- Én neked nem tartozok magyarázattalDirekt kerülöm a tekintetét.. Megtanultam elrejteni az érzéseim, így csak megtudom őket játszani is nem?
- Sakura nézz rám! Hogy lehet ennyire hihető?!
- Tessék így megfelel?! Egyszerűen undorodom tőle..
- Mi az Sasuke-kun.. Valami nem tetszik? Ez egyre viccesebb.. Ahogy néz.. Mintha tényleg nem ismerne..
- Mit csinálsz itt egy ilyen helyen, messze Konohától? Ráadásul így?! Na vajon mit csinálok sok eszű..?! 
- Csak nem elkezdtelek érdekelni?? Vicces... Mennyi éven át próbálkoztam vele.. És most amikor látni sem akarlak.. 
- Sakura nyögd már ki!
- Dolgozok! 
Sakura te egy... Mintha meglepne..  Hisz nem eleve így ismerkedtünk meg Itachi?!
- Mi? Prosti, kurva? Ha ennyire érdekel igen! Kezd idegesíteni ez a kis játék..
SAKURA!! Már megint hol kóvályogsz?!  Ez az. Ez kellett még. 
- Kösz szépen.. Hála neked ideges lett a főnököm! Bár van egy megoldás...

                                    Bezzeg amikor megerőszakoltál nem pirultál el.. rohadék.


- Sakura mi a fenét művelsz??
- Ugyan már Kanou, ne legyél ilyen morci, hisz csak kóstolót adtam a kedves ügyfélnek.. Mint mondtam egy perverz disznó. Elég ha nyájasan beszélek, kicsit kinyomom a mellem, és máris kenyérre lehet kenni.
- Sakura... Tudod, nem fizet, lépj le!
- Tudom,tudom.. Nem vagyok kezdő Kanou, ne becsülj le!
- Khm.. Megkérdezhetnék valamit?
- Igen?
- Mennyibe kerülne a hölgy egy hónapra? HOGY MIVAN?!
- Elnézést, komolyan gondolja?
- Természetesen.
- Hát... Legyen mondjuk.. 3 millió.
- Rendben. Egy óra múlva hozom. És elment.. 
- Ezt te sem gondolhattad komolyan Kanou!! Legyek 1 hónapig ezzel a barommal?!!!
- Sakura tudtam hogy sokat érsz.. De hogy ennyit?! Inkább örülnél, elég jóképű a pasas. Még ha ő lenne, és nem csak álcázva egy idióta.

Egy óra múlva

- És még pontos is! Jó önnel üzletet kötni kedves Sasuke! Remélem kielégítő lesz Sakura. Ugye jó kislány leszel, és szót fogadsz az ügyfélnek? Honnan van ennyi pénze? És mit akarhat?? Hisz nem csak egy hónapra kellettem múltkor neki... Nem értem mi a terved Itachi.. De amint rájövök, szabotálom!
- Persze főnök.
- Akkor.. Mehetünk?
- Felőlem.

/Sasuke/

Ki kell derítsem hogy jutott el idáig.. 3 millió?! Ugyan már.. Szinte zsebből kifizetem. Amikor visszaértem valamin nagyon gondolkodott. Az úton túlságosan is csendben volt. Még Suigetsu idegesítő kérdéseire se reagált. Majd amikor beértünk a hálóba. (Lefeküdt az ágyra)

- Tessék tégy magadévá, csináld, amiért fizettél. Rezzenéstelen arccal, és egyhangúan mondta.. 
- Nem azért fizettem, hogy 'magamévá tegyelek'.
- Hát akkor? 
- Magam sem tudom.
- Nem tudom, én nem szoktam csak úgy heccből 1 hónapra megvenni egy embert.
- Az te vagy. Sakura.. Hogy süllyedtél idáig?


/Sakura/

- Az te vagy. Sakura.. Hogy süllyedtél idáig? Szinte fáj ahogy rám néz.. Ez nem lehet Itachi..  De akkor.. Semmit nem értek.. Még is mit akarna tőlem Sasuke?
- Mit érdekel az téged, hisz te sem vagy több, mint egy áruló! Egy ilyen ember engem csak ne vonjon kérdőre rendben?! 
- Hn.
- Látom ugyanolyan bőbeszédű vagy mint voltál. Nagy levegő.. Számolj el 10-ig... Ahogy nézem csak egy ágy van...
- Az előbbi kis jeleneted után, nem tudom ez miért zavar, ráadásul nem én lennék az első a aki veled alszik nem??
- Mint mondtam engem te csak ne vonj kérdőre.
- Nyugi a földön alszok. 
- Helyes. Jó éjt.

Másnap reggel

- Sasukeeeeee! Jó reggeeeeeeeeeeelt! Kész a reggeliii! Úristen, mi ez a nyávogás?! Hogy lehetne jó a reggel, ha egy ilyen hangra kel fel valaki?!
- Kösz Karin. Mindjárt megyek.
- Rendbeeeeen. Hallom, ahogy megy a következő ajtó elé ébreszteni.
- SUIGETSU! MOZDÍTSD A SEGGED! KAJA! Na mi az, hogy nem Sasukét kell ébreszteni máris megváltozott a hangnem? Akkor ő is csak valami fangirl lehet. Szinte sajnálom.. Tudom milyen viszonzatlanul szeretni egy ilyen bunkót. Megy tovább.. Még hányan laknak itt?!
- Juugo! Ébredj! Reggeli! Már valamivel kedvesebb ez a hangnem, de még ez sem hasonlít ahhoz ahogy Sasukével beszél.. Ha meglátja hogy valaki van nála... Vicces egy reggel lesz ez..
- Sakura gyere, reggeli.
- Oké. De előtte megkérdezhetném hol a mosdó?
- Ott. És egy ajtóra mutatott.

Kár volt tükörbe nézni. Kócos haj, a sminkem is elmosódott, és méretekkel nagyobb póló, mert ugye ruháért elfelejtettem hazamenni. Majd ma talán megkérem Sasukét hogy elmehessek értük. Nagyjából rendbe hoztam magam. Így, hogy lemostam a sminket, még szebb is vagyok, mint sminkkel. Sose láttam magam szépnek sminkkel.. Egy erős kunoichinek nem a smink kéne a legnagyobb gondja legyen.. De ugye a munkám megköveteli a sminket.. Akkor menjünk.. Sasuke már nem volt a hálóba.. Gondolom már elment enni. A hangok alapján nem volt nehéz megtalálni az ebédlőt.

- Jó reggelt.
- Jó reggelt szépség!!
- Jó reggelt Sakura! Gondolom ő lehet Juugo, őt még nem láttam, csak a Suigetsu gyereket.
- Reggelt. Sasuke! EZ meg mit keres itt??? Nem szoktam hozzá, hogy a kurváid reggelizni is maradnak.
- Hidd el, én sem önszántamból vagyok itt vöröske. 
- Karin, ő itt Sakura! És hozzá kell szokj, ugyanis marad egy ideig.
- HOGY MI VAN?! Nem elég, hogy el kell tűrjem ezt a balféket, -Itt Suigetsura mutattot- de még egy kurvával is éljek egy házban?
- Igen Karin. És most csend, ennék.
- Hn.. Az én főztömből, kurva bizony nem eszik!
- Na jó nekem most van elegem. Nehéz lenne megjegyezni hogy SAKURA?! Tudod, mint a cseresznyefavirág. Én nem maradok itt tovább. CSATT. Hoppá, ez egy kicsit hangos volt, de így volt teljes a kirohanás. Ezt csak arra használtam, hogy kimehessek, kicsit kiszellőzzön a fejem, és elmehessek pár ruháért.. Épp sétáltam ez erdőben mikor egy nem kívánatos személlyel találkoztam.

/Sasuke/

- Nem mész utána?
- Nem. Eszek. Ha lenyugszik visszajön.
- Én azért megnézem merre megy, nehogy ne találjon vissza.

/Suigetsu/

Elég nyugodtnak látszik.. Talán csak megjátszotta volna azt a kirohanást? Hirtelen megállt. És már kicsit sem tudt nyugodtnak.. Megvetést látok a szemeiben.. De kit néz?? Valaki jön ki egy fa mögül.. De hisz ez... Uchiha Itachi?!! Ennek Sasuke nem fog örülni...

/Sakura/

- Rég láttalak virágszál.
- Nem elég rég, rohadék. Itachin kívül két chakrát érzek.. Suigetsu és.. Sasuke?! Ha meglátja a bátyját.. Vagy ha Itachi kiszúrja őt.. Istenem rejtsd már el a chakrád!!!

/Sasuke/

Na jó.. Én sem értem miért de utána mentem.. Látom Suigetsu figyeli őt.. Barom. De még más is van ott.. Itachi?! Még is mit beszélnek?! Közelebb megyek, hogy halljam..

- Rég láttalak virágszál.
- Nem elég rég, rohadék
- Látom még mindig durcás vagy. De nem mondhatod, hogy nem élvezted azt az estét! Mert eléggé sikítottál egy nevet.. Hogy mi van? Ezek ketten lefeküdtek?? Mélyebbre már nem is süllyedhettél volna Sakura.. Most már nem is érdekel hogy jutott el idáig.
- Undorodom tőled Itachi.
- Biztos vagy ebben? És egy fához nyomta.
- BIZTOS.
- Mit keresel itt?
- Egy ügyfél miatt vagyok itt. Nem csak egy éjszakára vett meg.
- Értem. Gondolkodtál az ajánlatomon?
- A válaszom még mindig nem. CSATT. Ez szinte nekem fájt.
- Vedd. Le. Rólam. A. Mocskos. Kezeid.

/Sakura/

- Vedd. Le. Rólam. A. Mocskos. Kezeid. Alig bírom visszafogni magam. Már érzem ahogy a chakra kezd összegyűlni a kezeimben. De nem, nem fedhetem fel magam, hogy ninja vagyok.. 
- Mocskos? Az te vagy. Egy mocskos kurva. És nem több. Én csak felajánlottam, hogy több lehetsz ennél. A feleségem.
- ENGEDJ MÁR EL!
- Elnézést, de elengedné a hölgyet?
- Ő meg ki?!
- Az ügyfél.
- Cpf. Ne hidd, hogy ennyivel megúszod. Még találkozunk virágszál!




Abba biztos lehetsz. De a következő találkozásunkat, csak az egyikőnk éli túl.

2013. július 14., vasárnap

1.rész

*Fent a 4. számot rakjátok be.:$ Már ha akartok háttér zenét.xd*
/Sasuke/

Igen már megint egy bárban.. Komolyan mondom egyszer megölöm ezt a Suigetsut. Bezzeg edzeni nem edz ennyit, mint amennyiszer ilyen helyekre elrángat.. Gondolom a mai este is ugyanolyan lesz mint a többi. Jó sok csaj rám hajt majd, én meg majd a legjobbat hazaviszem. Hisz mint férfi, vannak szükségleteim! Na nézzük a ma esti felhozatalt.. Duci,ducibb, nincs annyi pia a Földön drágám, elmegy, műbb már nem is lehetne, rózsaszín ribanc, hmm nem is rossz.. VÁRJUNK! Az a rózsaszín ribanc ismerős volt.. Nem ez nem lehet ő.. Ahogy rázza magát.. Nem.. Nem.. Ez nem ő.. Dehogynem.. Bárhol felismerem azokat a zöld szemeket, és rózsaszín hajtincseket.. De mégis.. Mit keres itt Sakura? A hirtelen sokkból Suigetsu szavai keltettek fel.

- Látom te is azt a kis rózsaszínt nézed.. Örülnék ha az este rajtam mozogna így. Csak sajnos ott az a pasas..

Észre sem vettem azt a pasit..

/Suigetsu/

Ilyen se volt még.. Sasuke sose bámult ennyi ideig egy csajt.. Hmm szerzek neki egy jó estét, ahogy látom, a pasi elment valahova.

- Hé haver! Elment a csávó itt az esélyed!!
- Kösz Suigetsu!

/Sasuke/

Na Sakura.. Kíváncsi vagyok a magyarázatodra. 
Szegény csak pislogott amikor kirángattam a szabadba, de egy dolog sosem változik.. Sakura pontosan olyan gyenge mint volt..

- Kíváncsian várom a magyarázatod! Nem tudom miért vagyok ennyire dühös.. De ahogy ránézek.. Ez a kis top és szoknya, szinte semmit se takar.. Szinte meg sem érte felvenni. Mi lett vele??
- Én neked nem tartozok magyarázattal. Rám sem néz.. Hát kész az a nő de komolyan.. Most hogy megnézem tényleg nővé ért.. Akármennyire is idegesít, alig bírom levenni a szemem, hát a domborúbb területekről.. Na jó mit finomkodok itt? Ha már így kipakolta, kimondom, egyszerűen kiszúrják a szemeim a mellei!
- Sakura nézz rám!
- Tessék így megfelel?! Majd felemelte a fejét, és mélyen a szemembe nézett.. Ki ez a lány? A gyűlölet lerí a tekintetéről.. 
- Mi az Sasuke-kun.. Valami nem tetszik? Egyre jobban nem tudom ki ez.. Amilyen gúnnyal mondta a nevem.. Hátborzongató...
- Mit csinálsz itt egy ilyen helyen, messze Konohától? Ráadásul így?!
- Csak nem elkezdtelek érdekelni?? Vicces... Mennyi éven át próbálkoztam vele.. És most amikor látni sem akarlak.. 
- Sakura nyögd már ki!
- Dolgozok! Micsoda önelégült vigyor.. Várjunk csak.. Mit dolgozhat itt? Hisz nem csapos... Csak nem...
- Sakura te egy...
- Mi? Prosti, kurva? Ha ennyire érdekel igen! Mi lett abból a kislányból..?!
- SAKURA!! Már megint hol kóvályogsz?! 
- Kösz szépen.. Hála neked ideges lett a főnököm! Bár van egy megoldás...
Talpig elvörösödtem.. Sakura.. Megcsókolt?!

(Gomee.. Rövid lett..:S)